Menь

Kхrцsmezх falu

a href="http://edelweiss.in.ua"> База відпочинку 'Едельвейс' - зручне розташування до гірськолижних курортів Буковель і Драгобрат

Трансфер

Kбrpбtok. Pihenйs :: Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk
Kбrpбtok. Kotedgek :: Kбrpбtok. Magбn ingatlanok

Kбrpбtok. Pihenйs. Kхrцsmezх falu :: Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk. Kхrцsmezх falu
Kбrpбtok. Kotedgek. Kхrцsmezх falu :: Kбrpбtok. Magбn ingatlanok. Kхrцsmezх falu

Kбrpбtok. Pihenйs. Dragobrбt :: Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk. Dragobrбt

Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk. Laziscsina falu :: Kбrpбtok. Kotedgek. Laziscsina falu :: Kбrpбtok. Magбn ingatlanok. Laziscsina falu
Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk. Fekete Tisza falu :: Kбrpбtok. Magбn ingatlanok. Fekete Tisza falu :: Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk. Tiszaborkut falu
Kбrpбtok. Magбn ingatlanok. Tiszaborkut falu
Kбrpбtok. Pihenйs. Gyertyбnliget falu
Kбrpбtok. Kotedgek. Jбblunica falu :: Kбrpбtok. Magбn ingatlanok. Jбblunica falu

Kбrpбtok. Izzу. Kхrцsmezх falu :: Kбrpбtok. Szauna. Kхrцsmezх falu

База відпочинку 'Едельвейс' - Ясіня, Буковель Драгобрат
Відпочинковий комплекс "Меридіан" Садиба "Карпати" Садиба "Казка Карпат"

Бtutalбs

Пользовательского поиска

     Kхrцsmezх (ukrбnul Jaszinja) - vбros tipusu falu Kбrpбtalja megyйben, Rahуi jбrбsban Ukrajnбn. Rahуtуl - a jбrбsi kцzponttуl 32 km tбvolsбgban fekszik, 274 km tбvolsбgban a megye szйkhelytхl - Ungvбrtуl.
     Kхrцsmezх kцzsйg 650 mйter magassбgban fekszik a tengerszint fцlцtt a Hoverla, Petrosz йs a Bliznica hegyek lбbainбl, valamint 40 km tбvolsбgban az Eurуpa Fцldrajzi Kцzйppontjбtуl. A kцzsйg terьletйn Fekete Tisza (ukrбnul Csorna Tisza) йs Laziscsina folyуk vannak, melyek a falu kцzpontjбban цsszefolynak. A Kхrцsmezх kцzsйg lakossбga - 9100 fх. A lakossбg nagyobb rйsze - ukrбnok (huculok) - 7948 fх vagy 87,6 %. Magyar nemzetisйgьek is laknak - 1052 fх vagy 11,4%, egyйbb nemzetisйg kйpviselхi - 1%.
     A falu eredetйrхl egy legenda maradt rбnk, mely szerint az Isten megmentett egy Sztruk nevь gazdбt, akit a hegyekben a tйl lepte el. A legenda elemzйse sorбn a cseh etnogrбfusok arra a kцvetkeztetйsre jutottak, mely szerint a kцzsйg elsх lakosai a Zelena (magyarul Zцld) falubуl erednek. Tivadar Mihбly "Kбrpбtalja: nйpkutatбsi gondolatok" c. munkбjбban arra utal, hogy a helyi huculok elхdjei a Koszovo йs Jбremcsйbхl szбrmaztak. Egyйbkйnt a Sztrukovszkij templom kцrnyйkйn megmaradt "Krivorivnyб", "Zelencsinkб", "Vбszjkivcsik", "Bukovinб" elnevezйsek йs a folklor anyagok elemzйsek sorбn feltйtelezhetjьk, hogy a falu elsх hullбmmu benйpesitйse, egйszen biztos Bukovinбbуl indult, pontosabban Vizsnicki jбrбsbуl, Csernivci megyйbхl. A kхris fбval kapcsolatban kapta a kцzsйg mai elnevezйsйt. A kхris fa йs a juh a rйgi Kхrцsmezх kцzsйg zбszlajбn vannak бbrбzolva. A Sztrukovszkij templom, a rйgi idхkben pedig nem nagy toronyуra, mai napig is e kцzsйg szimbуlumai kцzй tartozik.
     Kхrцsmezх falu fa йpitйszetйrхl, fafaragу mestereirхl, bхr illetve szхr feldolgozбsбrуl hires. Egyedi e kцrnyйken a hucul szцvйs йs himzйs, sajбt zene szerzхkkel illetve festхkkel gazdag e kцzsйg. A Kхrцsmezei tбncokat, kolomijkбkat (a hucul nйp kцrйben elterjedt nйpdal), йnekeket nemcsak Ukrajnбn hanem hatбrain tulon is lбthattjбk.
     Jellegzetes e kцzsйgre a sajбt nemzeti konyhбja.
     A falu erdхkkel, magas hegyekkel, hegyi vцlgyekkel van kцrьlvйve, hol a nyбri idхszakban juhnyбj йs tehйncsorda legelйszik. Ezen a vidйken mбjus vйgйig бll a hу, ami lehetхsйget ad fйl йven keresztьl sielni, szбnkуzni, kikapcsolуdni. Tйli idхszakban Цnцk szбmбra sifelvonуk vannak felszerelve, nyбron viszont a turistбknak lehetхsйgьk adуdik a gombбk, erdei gyьmцlcsцk szedйsйre, friss hegyi gyуgyitу hatбsu levegхre, бsvбnyi vizforrбsok hasznбlatбra. Az erdхk бllat йs nцvйnyvilбga igen gazdag. Mindez az itteni pihenйsьket felejthetetlennй teszi.