Menь

A Kхrцsmezх kцzsйg tцrtйnete

a href="http://edelweiss.in.ua"> База відпочинку 'Едельвейс' - зручне розташування до гірськолижних курортів Буковель і Драгобрат

Трансфер

Kбrpбtok. Pihenйs :: Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk
Kбrpбtok. Kotedgek :: Kбrpбtok. Magбn ingatlanok

Kбrpбtok. Pihenйs. Kхrцsmezх falu :: Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk. Kхrцsmezх falu
Kбrpбtok. Kotedgek. Kхrцsmezх falu :: Kбrpбtok. Magбn ingatlanok. Kхrцsmezх falu

Kбrpбtok. Pihenйs. Dragobrбt :: Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk. Dragobrбt

Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk. Laziscsina falu :: Kбrpбtok. Kotedgek. Laziscsina falu :: Kбrpбtok. Magбn ingatlanok. Laziscsina falu
Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk. Fekete Tisza falu :: Kбrpбtok. Magбn ingatlanok. Fekete Tisza falu :: Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk. Tiszaborkut falu
Kбrpбtok. Magбn ingatlanok. Tiszaborkut falu
Kбrpбtok. Pihenйs. Gyertyбnliget falu
Kбrpбtok. Kotedgek. Jбblunica falu :: Kбrpбtok. Magбn ingatlanok. Jбblunica falu

Kбrpбtok. Izzу. Kхrцsmezх falu :: Kбrpбtok. Szauna. Kхrцsmezх falu

База відпочинку 'Едельвейс' - Ясіня, Буковель Драгобрат
Відпочинковий комплекс "Меридіан" Садиба "Карпати" Садиба "Казка Карпат"

Бtutalбs

Пользовательского поиска

     Jaszinja (az 1587-1944 йvek magyar eredetь forrбsokbуl pбrhuzamosan Kхrцsmezх megnevezйst is hasznбljбk).
     Kхrцsmezх tцrtйnete. 1947 уta Kхrцsmezх - vбros tipusu falu. Kхrцsmezх kцzsйg a Hoverla, Petrosz йs a Bliznica hegyek lбbainбl 647 mйter magassбgban fekszik a tengerszint fцlцtt. A kцzsйg terьletйn Fekete Tisza (ukrбnul Csorna Tisza) йs Laziscsina folyуk vannak, melyek a falu kцzpontjбban цsszefolynak. A Kхrцsmezх kцzsйg lakossбga - 91oo fх. A lakossбg nagyobb rйsze - ukrбnok (huculok) - 7948 fх vagy 87,6 %. Magyar nemzetisйgьek is laknak - 1052 fх vagy 11,4%, egyйbb nemzetisйg kйpviselхi - 1%.
     A falu eredetйrхl egy legenda maradt rбnk, mely szerint az Isten megmentett egy Sztruk nevь gazdбt, akit a hegyekben a tйl lepte el. A legenda elemzйse sorбn a cseh etnogrбfusok arra a kцvetkeztetйsre jutottak, mely szerint a kцzsйg elsх lakosai a Zelena (magyarul Zцld) falubуl erednek. Tivadar Mihбly "Kбrpбtalja: nйpkutatбsi gondolatok" c. munkбjбban arra utal, hogy a helyi huculok elхdjei a Koszovo йs Jбremcsйbхl szбrmaztak. Egyйbkйnt a Sztrukovszkij templom kцrnyйkйn megmaradt "Krivorivnyб", "Zelencsinkб", "Vбszjkivcsik", "Bukovinб" elnevezйsek йs a folklor anyagok elemzйsek sorбn feltйtelezhetjьk, hogy a falu elsх hullбmmu benйpesitйse, egйszen biztos Bukovinбbуl indult, pontosabban Vizsnicki jбrбsbуl, Csernivci megyйbхl. A kхris fa йs a juh a rйgi Kхrцsmezх kцzsйg zбszlajбn vannak бbrбzolva. A Sztrukovszkij templom, a rйgi idхkben pedig nem nagy toronyуra, mai napig is e kцzsйg szimbуlumai kцzй tartozik.
     Kхrцsmezх kцzsйg tцrtйnete. Elхszцr a falu elnevezйsйt a 1555-цs irбsos dokumentumokban olvashatjuk. A nйpek kцzцtt mбs dбtumok is lйteznek: 1497, 1500, 1553 йvek. Az irбsok szerin a faluban huculok laktak, maga a kцzsйg egy magyar Drбgfe birtokos terьletйhez tartozott. 1583-ban a falu Kбrolyi ur birtokбhoz tartozik, 1672-tхl a Bocskуi rйszhez. 1672 уta elkezdхdцtt az erdхk fejlesztйse. Abban az idхben az erdхfejlesztйst nagyon уvatosan vйgeztйk: a fakivбgбs csakis tйlen tцrtйnt. Elsх йvben kivбgtбk a fбt йs helyben hagytбk. Egy йv mulva levбgtбk a fбk tetejйt йs бgait. Йs csak harmadйvre rб, a mбr kiszбradt fбkat leengedtйk a faluba. Majd a Tisza folyуn бt a fбkat Bocskуra szбllitottбk. Az 172o-as йvek nйpszбmlбlбs alapjбn a faluban 53 csalбd йlt. 1724-ben az erdхszбllitбshoz elsх viztбrolуt йpitettek (a lakуk "gбt"-nak neveztйk el ezt a viztбrolуt), Sztebnйbe. A 18. szбzad mбsodik felйben a kцzsйgbe nйmet csalбdokat telepitenek be, akik a legjobb fцldeket йs бllami tбmogatбst kapnak az otthoni gazdбlkodбshoz. Elsх nйmet bevбndorlуk Rottevejze falubуl йrkeztek. Sajnos, nem sikerьlt ezt a falut felkeresni. A 18. szбzad vйgйre, az erdхvel kapcsolatos munkбnkon a bevбndorlуkkal egyьtt mintegy 4oo ember kapott munkalehetхsйget. A huculok tцbbszцr tьntetйseket szerveztek az бllam ellen. Tбmogattбk az opriski mozgalmat, melynek Oleksza Dovbus volt a vezetхje, mely 1743 йs 1745 kцzцtt tцbbszцr is meglбtogatta Kхrцsmezхt. Megmaradtak az emlйkek йs a Bilyi Hreszti (magyarul Fehйr Keresztek) elnevezйse is, ahol a falu lakуi tцbb alkalommal lбttбk az opriskok vezetхjйt. A 19. szбzad elejйn a kцzsйgben elsх templomi-plйbбniai iskolбk kezdik mьkцdйsьket. A fцld ajбndйkozбsi dokumentumokbуl kiderьlt, hogy ezekben az iskolбkban уszlбvnyelven folyt a tanulбs. Abbуl az idхbхl szбrmazу hivatalos irбsokban talбlhatunk latin betьs irбsmуddal irt ukrбn szavakat. Iskola nyillik a kolonista bevбndorlуk csalбdjaik szбmбra is. 1800-ban egy Mбramoros nevь zsidу csalбd telepszik be a faluba, aki zsidу szervezetet alapitott Kхrцsmezхn. Engedйlyt (licenziуt) kap arra, hogy a nйmet bevбndorlуkat valamint a helyi nйpet akik az erdйszetben dolgoztak йlelmiszerrel biztositsa.
     Az Eurуpбban lezajlott 1848-1849-es forradalmak Kхrцsmezхt is йrintettйk. Az emberek kцveteltйk az adуcsцkkenйst йs nyomбsбt, valamint tцbb fцldet a gazdбlkodбshoz. 1849 juniusбban szigoruan bьntettйk a felkelхket. A XIX. szбzad kцzepйn a kцzsйg nйpessйge 2778 fхt tett ki. Az 19oo-as nйpszбmlбlбskor ez a szбm meghaladta a 3454 fхt. Ebbхl 1439 fх a mezхgazdasбgban, 219 fх - kйzmьvessйgben, 150 - ьzletben, 255 fх - egyszerь munkбsok, 158 - szolgбk, 330 fх - szezonmunkбsok voltak. A XIX. szбzad vйgйn a XX. szбzad elejйn Kхrцsmezхn igazitottбk a folyуk medreit, mert vasutat kezdtek йpiteni, melyet 1896-ban fejeztйk be. A vasut йpitйse arra volt szьksйges, hogy tцbb fбt tudjanak szбllitani, mely hajуk йpitйsйre is alkalmas volt. E vidйkbхl eredх fбbуl nagyon drбga butrokat is kйszitettek йs egyebeket. A kцzsйg цsszlakossбga a kцvetkezхkйppen alakult: Цsszlakossбg - 9 795 fх, ebbхl ukrбnul beszйlхk - 6 824 fх, magyar ajkuak - 1 461, nйmet anyanyelvьek - 1 484, egyйb - 26. Vallбsi felbontбsban: gцrцg katolikusok - 6 9o4, rуmai katolikusok - 1 285, zsidуk - 1 520, reformбtusok - 76, kбlvinistбk - 8. A meglйvх adatokbуl ebben az idхben Kхrцsmezхn kйt pravoszlбv (a Bizбnci ritusu vallбs) csalбd lakott. Az elsх vilбghбboru idejйben, az Osztrбk-Magyar hadseregbe 3oo falu lakost hivtak be. A kцzsйg terьletйre kйtszer jцtt be az orosz hadsereg, akik a kцzsйg mintegy 6o lakosбt цltйk meg. 1918-as novemberi Osztrбk-Magyar terьletйn lйvх forradalom a Monarchia bukбsбhoz vezetett. Ezek a tйnyezхk a Hucul Kцztбrsasбg kikiбltбsбhoz vezettek, Kхrцsmezх pedig e kцztбrsasбg szйkhelye lett.
     Kхrцsmezх tцrtйnete 1918 november 8-tуl a falu kцzpontjбban sok ezres gyьlйs lett цsszehivva, melyen megalakult az Ukrбn Nйpi Bizottsбg (ukrбnul: Ukrбjinszkб Nбrodnб Rбdб). E bizottsбgba bekerьlt a falu legtiszteletre mйltу emberei, valamint a nйmet, magyar йs zsidу gyьlekezetek kйpviselхi is. A bizottsбg elnцke Sz. Klocsurбk lett. Az Ukrбn Nйpi Bizottsбg Kхrцsmezхn jуl meg volt szervezve йs demokratikus uton az бllam egyik tagjбvб lett. Kapcsolatot tartott a Nyugati Ukrбn Nйpi Kцztбrsasбggal (ukrбnul: Zбhidnб Ukrбjinszkб Nбrodnб Reszpubljikб), melyben megalakult a "a propaganda szekciу az ugor-ruszinok szбmбra" (ukrбnul: Szekcijб propбhбndi dljб uhro-rusziniv). Az volt a feladata, hogy Kбrpбtaljбt ukrбn szйpirodalommal йs tankцnyvekkel biztositsa. 1918 decemberйben Kхrцsmezхre indul a 620. Bьntetх ekszpediciу, Fьzesi Kбlmбnnal az йlйn. 1919. januбr 2-бn Sztaniszlбvban (ma Ivбno-Frankovszk) gyьlйst hivtak цssze, melyen kikiбltottбk a Nyugati Ukrбn Nйpi Kцztбrsasбg йs az Ukrбn NйpiKцztбrsasбg цsszevonбsбt. Klocsurбk beszйdet mondott, хt viszont nagyon kedvesen fogadta a Nyugati Ukrбn Nйpi Kцztбrsasбg vezetхje Petrusevics. Januбr 6-rуl 7-re virradу йjszaka lйtrejцtt a felfegyverkezett csapat, 1919. januбr 8-бn viszont kikiбltottбk a Hucul Kцztбrsasбgot. A Kцztбrsasбg lйtrejцttййrt a Klimpus fiutestvйrek: Vaszilij (magyarul Lбszlу), Dmitrij (Dцmцtцr) йs Ivбn (Jбnos), valamint az Ivanjuk testvйrek, Njimcuk D. aktivan rйszt vettek йs sokan mбsok is. Цsszesen 86 fх vett rйszt ezek kцzьl 23 Nyugati Ukrбn Nйpi Kцztбrsasбg hadsereg tisztjei. 1919. januбr 13-бn a Hucul Kцztбrsasбg hadserege Klocsurбk vezetйse alatt a Mбramoros Szigetre indul. A Hucul hadseregbe Galiciбbуl цnkйntes jelentkezхk is voltak. Rцvid idхn belьl a hadsereg felszabaditotta a rahуi jбrбs faluit йs magбt Rahу vбrosбt is. De sajnos a hadsereg Szigeten egy kis veresйget is szenvedett, ami nem engedte a sereg tovбbbi felszabaditу utjбt. A hucul kцztбrsasбg 1919 junius-julius hуnapig lйtesьlt, amig a romбn hadsereg nem vette fogsбgba e kцrnyйket.
     A Szen-Zsermeni egyezйs szerint (1919 йv) Kбrpбtalja a Cseh-Szlovбkia terьletйhez tartozott. Kхrцsmezх hatбrmenti falu lett. Fejlхdik az ьzleti бg, йlelmiszer tцmeg raktбrakat йpitenek. A cseh vezetхsйg tбmogatta a mezхgazdasбg fejlesztйsйt. Az emberek kцlcsцnцket vehettek fel az бllamtуl, hogy megvбsбroljбk a fцldeket. Ujjitottбk az utakat, ъj autуutakat йpitettek, tбmasztу, erхsitх falakat is йpitettek a folyу mentйn. Keskenyvбgбnyt йpitettek. Fejlхdцtt az oktatбs: a 3o-as йvekben a faluban nйgy alsуs iskola, egy 8 osztбlyos iskola, illetve fafaragу mestersйgre tanitу iskola. Megalakult egy futbal csapat, цnkйntes tьzoltу csapat. A fenntartбsukhoz szьksйges anyagi tбmogatбst a Klimpus testvйrek biztositottбk, melyek annak idejйn a fafeldolgozу egyik legnagyobb mьhelyйt birtokoltбk, magбnvбllalkozуk lettek. Aktivan lйtesьlnek a "Proszvita", sport egyesьletek: "Sics", "Szokil", "Duhnovics tбrsasбg" stb. A fafaragу iskolбkban a tanulуk olyan famestersйget tanultak, olyan fafigurбkat faragtak, butordiszeket csiszoltak melyek egйsz Eurуpбba szбllitottak. Ma a Kхrцsmezei faбcsok munkбi Magyarorszбgon (Dunakesziben, Szombathelyen), Csehorszбgban (Prбgбban), Romбniбban (Szatmбrnйmetiben) is talбlhatуk. Az 1938-as politikai esemйnyek Csehszlovбkia szйthullбsбhoz vezetett, Kхrцsmezeiek kivбntбk visszaбllitani azt a szabadsбgot, mely a Hucul Kцztбrsasбg idejйben volt. A falu lakossбga aktivan tбmogatta a Kбrpбti Ukrajna vezetхsйge munkбjбt: D. Klimpus a "Kбrpбti Szics"-nek volt a portбsa, Klocsurбk lett a gazdasбgi miniszter. A Klimpus testvйrek mindenfйle uton tбmogattбk az ukrбn hatalom visszaбllitбsбt a kцrnyйken.
     11939. mбrcius 17-йn a magyar hadsereg elfoglallta Kхrцsmezхt. A falu hatбrai magyar-lengyel hatбrai lettek. 1939 szeptemberйben, miutбn Lengyelorszбg veresйget szenvedett a hбboruban, lйtrejцtt a magyar-szovjet hatбr, melyet a jobb sors keresйsййrt tцbb falu lakosa is бtlйphetett. A "szerencsйseket" elkapta a KGB, a bьnцyхket elkьldtйk Szibйriбba, vagy a GULБG lбgerbe. 1942 januбr 4-йn Kхrцsmezхn egy alakulat jцtt lйtre,amely a szovjet hadsereg megfigyelхje volt, az alakulat йlйn Olekszander Borkanyuk бllt. 1942 oktуberйben Borkanyukot felakasztottбk. A Szovjet Legfelsхbb Tanбcs Prezidiuma Borkanyuk halбla utбn a "Szovjet Uniу Hхs" cimйt. 1944 januбr 6-бn a magyar hadsereg kiirtotta a falu minden zsidу szбrmazбsu lakost. 1944 oktуber 14-йn Kхrьsmezхt a Vцrцs Hadsereg szabaditotta fel. A falu felszabaditбsбйrt tцbb mint 45o szovjet katona adta йletйt. A Vцrцs Hadsereg йs a Csehszlovбkia hadseregbe tцbb mint 300 kхrцsmezei цnkйntes lйpett be. Kцrьlbelьl 3o meghaltak a hбboruban.