Eurуpa Kцzйppontja

        

• Fхoldal
• Kхrцsmezх falu
  • Kхrцsmezх falu
  • A Kхrцsmezх kцzsйg tцrtйnete
  • Tцrtйnelmi kйpek Kхrцsmezх
  • Fцldrajzi elhelyezkedйs
    • Rahу
    • Rahуi jбrбs
    • Kбrpбtalja megye
  • Йrdekes
    • a Kхrцsmezх kцzsйg tйrkйpe
    • Galйria. Hucul Szuvenнr
• Kбrpбtok. Turizmus
  • Kбrpбtok, pihenйs a Kбrpбtokban
  • Kбrpбtok. Pihenйs
    • minden
    • Kхrцsmezх falu
    • Dragobrбt
    • Gyertyбnliget falu
  • Kбrpбtok. Szбllodбk йs villбk
    • minden
    • Kхrцsmezх falu
    • Dragobrбt
    • Laziscsina falu
    • Tiszaborkut falu
  • Kбrpбtok. Kotedgek
    • minden
    • Kхrцsmezх falu
    • Laziscsina falu
    • Jбblunica falu
  • Kбrpбtok. Magбn ingatlanok
    • minden
    • Kхrцsmezх falu
    • Laziscsina falu
    • Tiszaborkut falu
    • Jбblunica falu
  • Kбrpбtok. Izzу
    • minden
  • Kбrpбtok. Szauna
    • minden
  • Eurуpa Kцzйppontja
  • Dragobrбt
  • Kбrpбtok. A kбrpбtok hegyvonulatai
  • Hegyi tavaks
  • A Tisza folyу eredete a Fekete Tisza
  • A Trufanec vizesйs
  • Tiszaborkut falu
• Бtutalбs
• Kйpgalйria
• yasinya_com@mail.ua

Пользовательского поиска

       Tцrtйnelem  a tanuja annak, hogy 1885-1887 kцzцtt  a Felsх Tisza vцlgyben (Kбrpбtalja akkoribban az Osztrбk-Magyar Monarchiбhoz tartozott) tanulmбnyoztбk Rahуt йs kцrnyйkйt "Rahу-Mбramarossziget" vasut utvonal megйpitйse cйljбbуl. A felmйrйsek sorбn a mйrnцkцk megбllapitottбk, hogy e kцrnyйkre esik Eurуpa fцldrajzi kцzpontja. A pontos hely megбllapitбsбrйt tudуsokat hivtak meg Bйcsbхl, akik alapos ellenхrzйsek sorбn megбllapitottбk Eurуpa Kцzeppontjбt.
       1887-ban fellбllitбsra kerыlt a magas minхsйgы betonbуl kйszьlt 2 mйter magas geodйzikus jel. Levбgott 4 oldalas piramis formбju a jel. A tйglalapu alapzaton a kцvetkezхket olvashatjuk latin felarirattal: Locus Perennis Dilicentissime cum libella librationis quae est in Austria et Hungaria confecta cum mensura gradum meridionalium et paralleloumierum Europeum.MDCCCLXXXVII
    Tбrбszov akadйmikus forditбsбban a felirat a kцvetkezхkйppen hangzik:
 "Бllandуan pontos йs цrцk hely. Nagyon pontosan Ausztriбban йs Magyarorszбgon kйszьlt speciбlis felszerelйsek alkalmazбsбval dйl йs szйlessйgi kцrцk skбlбjбval kiszбmitottбk ezt a helyet valamint 1887-ben fellбlitottбk Eurуpa Kцzpцntjбnak jelйt".
       Ez a jel tъlйlte a kйt vilбghбborut йs rбnk maradt a maga kezdettхl fogva бllapotбban. De mivel a jel nagyon szerйnyen nйzett ki, ezйrt elhataroztбk, hogy mйg egy jellel bхvitik.
       A projekt tervezйsйt Kozurбk  йpitйsz-mыvйszt biztбk meg. 1977. mбjus 27-йn a mбr meglйvх jel mellй felбllitottбk a 7.2 mйter magas oszlopot. Az oszlop pбrhuzamos vonalai a 4 vilбgrйszet jelkйpezik. A vonalak divergenciбjбban ыres rйteg a teljes egysйg йs kцzpontusбg benyomбst kelt az embereknйl. Kцzйpen бthaladу tengely erхsiti a kompoziciу kцzpontjбt. 6 mйter 60 cm magassбgban egy gцmb van elhelyezve, mely a Fцldgolyуt szimbolizбlja, egyuttal technikai feladatot is tцlt be - egyesiti a lapokat, igy erхsiti a jelet.
       Ha nйhany mйter tбvolsбgban tekintjьk meg a jeleket, akkor egy csodбlatos kompoziciуt lбthatunk: szerйny, 2 m magas obeliszk - a mult tanuja, 7 m magas oszlop - a mi kortбrsunk, йs a mellettьk lйvo 40 m magas csinos  jegenyefenyх - a mi Kбrpбtunk zцld szйpsйge.
Sok tйnyбllбs lйtezik az Eurуpa Kцzpontjбrуl. Az Eurуpa Kцzpцntja Rahуi jбrбsban valу elhelyezйsйt Taraszov akadйmikus, valamint Bakut fцldrajzi tudomбny doktora is tбmogatja, a nбlunk valу elhelyezйst mйg "A mai йs хs vilбgatlaszban" is bejegyzйsre kerьlt (az atlasz 1929-ben kerьlt kiadбsra).
       Az Eurуpa Fцldrajzi Kцzpontjбnak koordinбtбi: 47°56'3" йjszaki szйlessйg йs 24°11'30" keleti hosszusag.

fel